Gondolatok a könyvelésen túl…

Pécsi könyvelőiroda blogja – erről-arról, meg ami nem fér a honlapjára

Az ő lelkük még romlatlan… (egy vicc)

Két kisfiú beszélget. A 6 éves így szól a 4 éves öccséhez:

- Te, szerintem itt az ideje, hogy elkezdjünk káromkodni. Most lemegyünk a konyhába anyuhoz, és mondunk valami jó zaftosat. Például én kitalálok valamit, ami „büdös franccal” kezdődik, te meg mondasz valamit, amiben lesz egy „ba’meg”.

A kicsi beleegyezik és elindulnak lefelé a lépcsőn. Anyuka éppen reggelit készít. A 6 éves lép be először és így szól:

- A büdös francba, én müzlit kérek !

Az anya jól eltángálja a bátyót és a lépcsőn felfelé menet még a fenekére húz egy párat, majd rázárja a szobaajtót.

Anyuka lejön a lépcsőn és megkérdi a 4 évest:

- Na, és te kisfiam, mit kérsz reggelire?

- Hát, ba’meg, műzlit biztos nem…

(Köszönjük a viccet Szabinak !)