Közösségi oldal ? Az oldal a Könyvelőiroda és partnerei közösségi oldal címet viseli. A megfogalmazott célok szerint olyan oldal, mely arra szolgál, hogy ami jellegében a Könyvelőiroda hivatalos honlapján nem fér el, annak itt szenteljünk teret.

A Könyvelőiroda és partnerei közösségi oldal-t alapvetően egyedül szerkesztem, tehát mondhatjuk rá akár azt is, hogy afféle blog. (Sokan találkoztak a blog kifejezéssel, használják is, de nem biztos, hogy tudják a jelentését; a blog az angol be logged = naplózva, naplózott kifejezésből rövidült blog-gá. Internetes naplóírás jelent, azaz valaki, valamiről, vagy valamikről, valakiről, vagy valakikről, naplószerűen elmondja a magáét, és az internet információéhes nyilvánossága elé tárja.)

A közösségi oldal (community site) jelentése, valami hasonló; kötöttségektől, korlátoktól mentesen az oldalt olvasó közösség elé vinni információkat, gondolatokat, mondanivalókat.
Nem tudom, hogy a szakirodalom megkülönböztet-e éles határokat (valószínűleg nem), de az internetre az is az egyik jellemző; az a főszabály, hogy nincsen szabály …
A nincsen szabály – esetünkben – nem az anarchiát jelenti, hanem kifejezést, megjelenést, kapcsolatot, és még lehetne sorolni, mennyi mindent.

Egy nagyon kedves, régi – nevezzük úgy az anonimitás kedvéért, hogy ismerősöm – tegnap este felhívott, és igen éles hangon mondott véleményt egy másik oldalamon megjelent írásom tartalma kapcsán, sérelmezve azt, hogy miért nem gondolom át alaposan az írásaimat, miért nem gondolok arra, hogy az abban foglaltak az olvasók körében – most mindegy, hogy egynek, vagy többnek – nem tetszenek. És ennek kapcsán kifejtette, hogy egoista vagyok.

A bloger egoista (azért tessék kiérezni az elmarasztaló hangsúlyt !) ?

Ha úgy veszem, akkor tulajdonképpen: igen ! (tessék kiérezni az elmarasztaló hangsúly hiányát !)

Mit is csinál a közösségi oldal szerkesztője, írója, azaz a bloger ? Szerintem ugyanazt, mint egy szabadúszó, független újságíró; saját normái szerint – ami, véleménye alapján, az általa képviselt olvasói réteg normájához közel áll – tudósít eseményekről, történésekről, összefüggésekről, erősen megspékelve személyes jellegű megjegyzéseivel, netalán álláspontjával – bár ez utóbbi nem jellemző, inkább az olvasókra hagyja a végkövetkeztetés levonását.

Egy bloger írása gyakran magában hordja a személyes tulajdonságainak jegyeit is, amik tényleg – néha alkalmasak arra, hogy személyéről is (ezzel együtt az oldalon tartósan megjelenülő olvasói táborról is) véleményt alkossanak (persze, hogy nem véletlen ! A blogger az olvasóinak ír, akik azért (is) „dicsőitik”, mert azt írja ki magából, amit ők nem tudnak, nem akarnak, nem mernek, de alapvetően egyetértenek vele.

A blogger tényleg önző; csak mondja, mondja, és mondja a magáét. Leírja azt, ami igazságérzete szerint történt, aminek történnie kellett volna, vagy ami történni fog. Nem korlátozza őt a főnök, nem mondja meg senki, hogy mit kell írnia – egyszerűen kiírja magából a gondolatait, kiteszi a netre, és már máson gondolkodik. Néha vitatkozik a hozzászólásokkal (olvasókkal), ha vannak, de az sem ejti igazán kétségbe, ha látja a forgalomszámlálóját, hogy alig olvassák. Nem feszíti a téma, a mondanivaló. Tájékoztatni, informálni, nevettetni, megsiratni, elgondolkodtatni, tudomásul vetetni – és ki tudja még, mennyi akarata van egy embernek ? -, csak ennyit akar.

Tehát, egoista. Önző. Saját mondanivalóját közli. Ééés ? Lehet nem olvasni, lehet nem megnézni az oldalát, de lehet írásához véleményt mondani, lehet vitázni – mindent, de mindent a nyilvánosság előtt, nem susmusban.

Akkor a blogger egy közösségi egoista ? Hű, ez aztán egy jó kis Grétsy-féle példakifejezés. 

A közösség, a nagy internettér résztvevői eldöntik, hogy elmarasztaló hangsúlyos, vagy anélküli egoista-e a bloger. És mivel az, ezért nagyon nem befolyásolja, hogy írjon-e arról, amiről egyesek (vagy többek ) azt gondolják, hogy ne írjon.